Bábolna: A kormány a várost dögtemetőként képzeli el
Válaszolt Bábolna vezetése arra a videóra, amiben Lázár János arról beszélt, hogy telhetetlen volt a polgármester, amikor az elhamvasztott 5 ezer marha miatt fizetendő kártérítésről tárgyaltak.
Válaszolt Bábolna vezetése arra a videóra, amiben Lázár János arról beszélt, hogy telhetetlen volt a polgármester, amikor az elhamvasztott 5 ezer marha miatt fizetendő kártérítésről tárgyaltak.
Már korábban is azt állította az építési minisztérium, hogy a település visszautasította a dögtemető miatti kártalanításra vonatkozó ajánlatot, a polgármester szerint ez „nevetséges és felháborító”.
Az építési minisztérium szerint a település visszautasította az ajánlatot, a polgármester szerint ez „nevetséges és felháborító”.
Csak a dolgozók béréhez szükséges állami segítséget kapták meg. A leölt állatok, az elmaradt bevételek utáni kárrendezésre, a telep újraindításához szükséges forrásokra még várnak. Bevételük semmi, de kiadásaik vannak.
Az egészséges sertések felvásárlását sem korlátozzák tovább.
Facebook-posztokból tudták meg az osztrák hatóságok, hogy a határtól mindössze négy kilométerre fekvő Peresztegen földelnek el több száz, a ragadós száj- és körömfájás vírusával fertőzött tehenet. A Duma Aktuál ennek kapcsán érdekes kérdéseket boncolgatott. Honnan tudjuk, hogy mi fáj a marháknak? Vajon a kullancsok is az (állat)mennyországba kerülnek? Lehet-e valami virálisabb egy dögkút melletti szelfinél? Miért örül Litkai Gergely annak, ahogyan Müller Cecília kezelte koronavírus-járványt? És emlékszik-e még valaki a dániai covidos nyércekre, amelyek egyszer csak lebegni kezdtek?
Egy évvel korábban még a termelők 82 százaléka értékelte csapnivalónak a megelőző évet.
A szombat este kiadott kormányrendeletek szerint megszűntek a korlátozások okai.
És ha már bejelentették a „jó hírt”, gyorsan brüsszeleztek is egyet a közleményben.
Továbbra sem tudják kizárni, hogy mesterséges eredetű a vírus.
Hétfőre egyeztetésre hívta a kormányhivatal az érintetteket.
Lengyelország, Horvátország, Csehország, Szlovénia és Románia területéről három hónapig nem lehet behozni egyes állati termékeket.
Nem volt választás, a hatósági parancs szerint le kellett ölni a Meixner-birtok állatait a száj- és körömfájásjárvány miatt. A család nem adja fel, noha nagy áldozatokra lesz szükség az üzlet marhatartás újraindításához.
Nagy István szerint azzal is meg kellett küzdeni, hogy az emberek hisztériát akartak kelteni a száj- és körömfájással és a szarvasmarhák leölésével kapcsolatban, de már zajlik a kártalanítás előkészítése is.
A helyiek attól tartanak, újabb száj- és körömfájásos, leölt állattetemeket is a településre visznek majd. Videóriportunk Peresztegről.
A magyar mezőgazdaság helyzetéről beszéltek az OTP agrárszakértői, valamint Viski József államtitkár a pénzintézet által szervezett sajtóreggelin. Szó volt agrártámogatásokról, a szektor helyzetéről és kilátásairól is. Egy fontos bejelentés is elhangzott.
Az önkormányzat megszorításokat vezetett be, törölték az összes rendezvényt, és felfüggesztették a támogatások kifizetését.
Részletesen válaszolt a HVG által küldött kérdéssorra a ragadós száj- és körömfájás vírusról a burgenlandi tartományi kormányzat. Válaszukból kiderül, lezárnak-e további határátkelőhelyeket, veszélyben van-e az osztrák talajvíz, és hogy ők miként reagálnának, ha kimutatnák egy állattartó telepen a száj- és körömfájást.
Már eddig is több tízmilliárd forintos kárt okozott a ragadós száj- és körömfájásjárvány, a piaci félelmek azonban ennél is jóval komolyan problémát okozhatnak akár hosszabb távon is. Erről is beszélt Nagy István agrárminiszter, aki arra is felhívta a figyelmet: nem azzal van a baj, hogy lazák lennének a higiéniai előírások, hanem hogy nem tartják be azokat.
Súlyosabb és kevésbé súlyos fertőzések miatt is aggódhatnak az állattenyésztők ezekben a hónapokban. Van, amihez már hozzászoktak, van, ami fél évszázad után került elő váratlanul, és van, ami még csak fenyegetés, de elkerülhetetlennek tűnik. Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis és kéknyelv betegség – íme a haszonállatokat leginkább tizedelő kórok, és a velük kapcsolatos, hol jobban, hol rosszabbul működő védekező reflexek.